2005.04.04. - KwishIGN RPGVault Q&A 2(2005.03.29) Az IGN RPGVault most a kedvenc helyszínekről és ellenfelekről faggatta ki a játékot készítő csapat néhány prominens képviselőjét. A válaszadók: Chris Bateman, fejlesztő csapat vezetője (International Hobo); Richard Boon, scriptelés vezetője (International Hobo); Peter Nagy, csapat vezető (3D People); Jan Turan, vezető programozó (3D People) és Michal Macak, vezető fejlesztő (3D People), Dusan Kerekes, 3D művész (3D People). Jonric: A játék helyszínei közül melyik a kedvencetek, és milyen okok alapján választottátok ki ezeket? Chris Bateman: Nagyon szeretem a Red Cliff Mines alatt húzódó mély barlangrendszert - nagyon sok furcsa dolog zajlik ott lenn, s vannak köztük igazán hátborzongatóak is. Ráadásul teli vannak ellenfelekkel, s ez az egyik olyan hely, ahol ténylegesen hordányi ellenséggel kell szembenézned. A War Camp-et (háborús tábor) is nagyon szeretem... bár ez legnagyobb részt harcmentes övezet, de van néhány vérfarkas kém, akiket akkor azonosíthatsz, ha átlépsz az Álomvilágba - ez valamilyen szellemvilágnak tekinthető. Az első találkozásnál az ember szinte ugrik egyet meglepetésében, mert elsöprően gyorsak. Halálukkor szinte vérfürdőt okozva robbannak szét, ami különösképp kielégítő... Richard Boon: A Heretic Kingdoms végig nagyon jól néz ki, de van néhány helyszín, ahol a művészeti csapat valami olyat hozott létre, ami igazán meglepő. Kyallisar megszentségtelenített templomában megdöbbentő bálványokkal találkozhatunk, méretük sokszorosan meghaladja a játékos karakterét, ami engem teljesen letaglózott. És ami a bányákban található lényeket illeti... nos, nem akarok előre elárulni a dolgot és elrontani a felfedezés örömét, de igen mély nyomot hagyott bennem... A játékmenet szempontjából nagyon élveztem a harmadik fejezetben megjelenő területeket a háborús tábort, amit a vérfarkas kémek zaklatnak, vagy a kegyetlen vadászok táborát mert a játék ezen pontján a játékos már kezdi kitapasztalni, hogy miként is működik az attunementek rendszere, és ezek a területek így néhány igazán érdekes kísérletre adnak lehetőséget. A Sura területek fagyos pusztulatai is nagyon jól néznek ki - és a Surákat fajként is szeretem, igazán érdekesen szemlélik az életet. No és persze ott van Kyallisar városa is (ahol a történet több elemére is fény derül, s teli van alküldetésekkel és becstelen tettekkel), ami sok szempontból a játék központi eleme. Nagyszerűen néz ki, szórakoztató felfedezni és szinte minden sarkon új dologba ütközik az ember. Peter Nagy: A Red Cliff Mines az egyik kedvenc helyszínem. A játékmenet szempontjából igazán szórakoztató, mert nagyon sok, különböző attunementet ki lehet próbálni, és különféle kombókkal is lehet szórakozni. Ez a játék későbbi részében jelenik meg, amikor már elég szép számban rendelkezik a játékos e speciális képességekkel. Nagyon élveztem a pálya grafikus megvalósítását is, ahogy az ember egyre lejjebb és lejjebb halad, úgy lesz minden egyre sötétebb. Jan Turan: Elismerve a nagyszerű grafikus teljesítményt nekem leginkább a bányák bejáratánál található iskai falu tetszik. A vízesés rendszer igazán szép és a párbeszédek miatt kedvelem Briteket is, azt a törpe-szerű öregembert. Tényleg nem szereti, ha valaki a magasságáról beszél... és Alita nagyon sok törpés viccet ismer. :) Michal Macek: Különleges figyelmet szenteltem annak, hogy vizuálisan mindegyik jól nézzen ki, így én teljesen más szemszögből látom a dolgokat, mint a többiek. Én különösen szeretem Kyallisar Kapuit. Határozott atmoszférája van a helynek, különféle tárgyak hevernek szerte-szét. Igazán szeretem ennek a helynek a hangulatát. Dusan Kerekes: Nos, én legjobban a Vale of Tears nevű helyet szeretem. Természetes környezet, farkasokkal, medvékkel, no meg Fa Elementálokkal. Ezek a lényeg meglehetősen erősek, s bénító képességükkel az őrületbe kergettek! Jonric: Mi volt a kedvenc ellenfeletek, és miért tetszettek nektek? Chris Bateman: Az Álomvilág Soulraven nevű lényeit szerettem a legjobban. Olyan helyeken találkozhatsz velük, ahol korábban nagyon sok embert öltek meg... egy magányos Soulraven-t még könnyű megölni, de egy csapat belőlük már végzetes lehet - gyorsak és veszélyesek. Bár gyakran használtam menekülésre az Álomvilágot, azokon a helyeken, ahol ezek a lények tenyésznek, jobb megmaradni a valós létsíkon. Kedveltem még az aphotic spider nevű lényeket is, az egyik attunementből eredő különleges hatás miatt, de nem akarom lelőni a poént azok számára, akik még nem játszottak a játékkal. Richard Boon: Meglehetősen szórakoztató a tisztességes igazságérzet nevében visszaverni a prémvadászokat. Bármely bőrrel rendelkező lényt szórakoztató levadászni. Igen széles választékban állnak rendelkezésünkre zombik is, beleértve az ún. ironclad zombikat, amelyek vékony páncélba burkoltak, mivel ez segíti a bányászati munkájukat. Kedveltem a vérfarkasokat is, melyek felrobbannak a halálukkor. Nagyon sokféle ellenfél van a játékban, mindegyikük nagyszeren néz ki, de külön meg kell említeni néhány fontosabb karakter álomvilágbeli képét. Tar Evanger báró, a megállíthatatlan harcos különösen lenyűgöző az Álomvilágban. No persze, a különleges képességek megfelelő kombinációjának megválasztásával a játékos mégis megállíthatja őt valahogy, így akár azt is választhatja, hogy megpróbálja ellene a harcot. Peter Nagy: A nekromanta pók nagyon szórakoztató volt. Nagyon élveztem, mikor elkészítettem az animációjukat, talán a legjobban az összes többi szörny között, szóval szinte személyes a kapcsolatunk - még akkor is, ha a többi szörnyet is jól csináltam meg. Azt hiszem, ezek művészeti szempontokból is a legjobbak közé tartoznak - élvezetes és frissítő desing egy apró ötlettel. Egyszerűen szólva, szeretem ezeket a szörnyeket, de nem szeretnék találkozni velük a valós életben! Jan Turan: Az elementálok... látszik rajtuk, hogy nagy kihívást jelentenek, és halálosak, mint a pokol. Nagyon sokféle sebződés típusra immunisak, és ha egyszerre találkozol láva és fagy elementálokkal, akkor a felszerelésed és a varázslataid többségét a kukába is dobhatod :-) Michal Macak: Szeretem az összes pókot a nekromanta pókot, a pókkirálynőt, és a bőségesen rendelkezésre álló összes pókszerű teremtményt, amelyeket én terveztem. Bár nem használtuk fel az összes pókszerű szörnyet, így néhány talonban maradt a következő projectünkig. A pókokat különféleképp kombinálhatjuk a többi szörnnyel. Ugyanakkor, mivel az animátoraink nem igazán voltak boldogak, mikor több száz lábbal kellett dolgozniuk, kompromisszumként csak hat-lábú pókokat terveztem a nyolc-lábú verziók helyett. De az animátorok megijedtek, mikor eljutottunk erre a kompromisszumra - és igazuk is van, mivel a közeljövőben nyolc-, és tíz-lábú szörnyekkel is próbát teszek. Hehe... Dusan Kereskes: Mint már korábban említettem, a Fa elementálok elég nagy kihívást jelentettek. Ezek mellett kedveltem a bányák mélyén lakozó élőholt őrzőket is, és a játék különböző helyszínén előforduló zombikat is. De azt hiszem, a Chitin Demon nevű lényt szerettem a legjobban. Igazán veszélyben éreztem magam, mikor ez ellen harcoltam. Ámbár el kell mondanom, hogy a szörnyek legtöbbjét szerettem. Ezek közül csak némelyik rendelkezett konvencionális design-nal, és a legtöbbjük inkább egyedinek tekinthető. Szerző: -- Richard Aihoshi - 'Jonric' Forrás: IGN RPGVault (Vissza) |
